Mindig is érdekelt az agynak e területe, kissé felderítetlen. Most egy kicsit beleástam magam témába, leírom mit találtam, egy két adatot loptam (évszámok stb...) mert én sem tudok mindent. :)

A központi mag körüli, a hipotalamusszal szoros kapcsolatban álló agyterület a limbikus rendszer. Több képletből áll, és az ösztönös, a hipotalamusz és az agytörzs szabályozása alatt álló viselkedéseket is ellenőrzi. A kezdetleges limbikus rendszerrel rendelkező állatok, például a halak és a hüllők az olyan tevékenységeket, mint a táplálkozás, a támadás, a menekülés vagy a párosodás, sztereotip módon hajtják végre. Az emlősöknél a limbikus rendszer már gátolja ezeket az ösztönös viselkedésmintákat, s így az állat a környezet változásaira rugalmasabban és adaptívabban képes reagálni.

 A limbikus rendszer egyik része, a hippokampusz az emlékezésben játszik különleges szerepet. Szerepére akkor derült fény, amikor az 1950-es években néhány esetben epilepsziás betegeknél terápiás célból sebészileg eltávolították. A felgyógyuló betegek gond nélkül felismerték a régi barátaikat, emlékeztek a korábban velük történtekre, olvasni sem felejtettek el, és birtokában voltak begyakorolt készségeiknek is. Az operáció előtt kb egy éven belül történt események felidézésére azonban csak kevéssé vagy egyáltalán nem voltak képesek. Nem ismerték fel például azt az új ismerősüket, akivel vagy heteken át rakosgatták ugyanazt a kirakósjátékot úgy, hogy nem emlékeztek arra, hogy előzőleg már kirakták volna, mint ahogy ugyanazt az újságot többször is kiolvasták anélkül, hogy bármire emlékeztek volna belőle. (Squire és Kandel, 2002) A limbikus rendszer az emocionális (érzelmi) viselkedésben is szerepet játszik. Az amygdala, az agy mélyében megbúvó, mandula formájú képlet nélkülözhetetlen az érzelmek, elsősorban a félelem átélésénél (Maren, 2001). Bizonyos régiónak irtása esetén a majmok félelme jelentősen csökken. Az ilyen sérülést szenvedett emberek sem a félelmet tükröző arcokat nem képesek felismerni, sem új félelmi válaszokat elsajátítani. Abból, hogy azt agyat három - a központi magból, a limbikus rendszerből és a nagyagyból álló - koncentrikus struktúraként kezeljük, nem szabad arra következtetnünk, hogy az egyes részek egymástól függetlenek. Olyanok inkább, mint az egymással összekapcsolt számítógépek. Mindegyiknek megvan a maga szerepe, a számítási és a döntési folyamatokban - amelyekhez a nagyagy remekül alkalmazkodott, és amelyek alapvetően különböznek a reflexes tevékenységek szabályozásához szükséges folyamatoktól (limbikus rendszer) -, mégis együtt kell működniük. Az izmok finomabb alkalmazkodása (írás vagy muzsikálás közben) egy másik típusú, az előagy elsődleges motoros régiója által közvetített szabályozórendszert igényel. Az ilyen tevékenységek a szervezet integritását fenntartó komplex rendszerekbe rendeződtek.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.